[IC] Kilencedik fejezet - Én kertem, te kerted

[DM Surranó]

- Durván?... Lehet, de ne feledd, hogy te kezdtél durvulni.

- Teee kezdteeeed! - mondja gyerekesen elnyújtott, csúfondáros hangon.

A nő türelmesen vár, és amikor úgy egy percig senki nem szólal meg, hűvös hangon beszélni kezd.
- Ennyi? ... - (lélegzetvételnyi szünet)
Ha hagyják beszélni, akkor folytatja.
- Akkor vessünk véget ennek a kisded hazudozásnak. Ha olyan jót akartok nekem meg a bátyámnak, akkor oldozzatok el, adjátok vissza a holmimat, és takarodjatok a szemem elől.
Majd némi gondolkodás után hozzáteszi:
- Pöcs.
És ha még erre sincs reakció, akkor ezt is:
- Csak kisebb.