[IC] Nyolcadik fejezet - Én kis kertet kerteltem

[Fuzz]

A goblin mond valamit, amit Erki így fordít:
- Azt mondja, a főnök megesz minket reggelire. Hol is hallottam már ezt?

Akkor mondd meg neki, hogy ne várakoztassa a főnököt, mert reggeli idő van. Mondja meg hol van és megyünk reggelire.

Ha semmit nem lehet kihúzni belőle, akkor....

Szerintem csak vesztegetjük vele az időnket, zárjuk be az egyik szobába és nézzünk körül. - azzal meg is indul körbenézni, láthatóan nem érdekli már a kihallgatás. Útközben erősen elgondolkodik, hogy más irányt kellene venni a fejlődésének a jövőben, mert úgy érezte mindent beleadott a lopakodásba és a megfélemlítésbe (ooc-20 felettiek), de mégsem volt egyik sem hatásos. Ezt a Konyak-féle elborult tekintetet kellene ellesni vagy meg kellene tanulni megidézni segítséget, azok hatásosak lehetnek - elmélkedik miközben odaér az első északi ajtóhoz, bemegy és átkutatja a két hullát, majd az ágyakat és az egész szobát (nem take20 csak úgy módjával, kivéve a két hulla).
Majd a déli ajtón is bemegy, ott is a hullákat, majd az egész szobát.
Olyan ruhákat, felszerelést, dolgokat is keres, amivel minél magát goblinnak tudná álcázni, úgy döntött, jobb híján még egyszer próbára teszi a képességeit, hátha. Az elfogott goblin ruhája, felszerelése megfelelő lesz a testére, de a fejét is át kellene alakítani (két levágott goblinfül, túl morbid? ), valami goblin fejfedőt is keres.